Az esemény célja volt, hogy a BIM (Building Information Modelling) gyakorlati alkalmazását bemutassa a hallgatóknak. A meghívott elöadók ezen felül a BIM hazai helyzetét járták körül.

Az esemény nemcsak építészeknek szólt: a szervezésben részt vett az Épületgépész Szakosztály, illetve mind hallgatói, mind előadói oldalról képviseltették magukat a szakágbeliek.

Dr. Purebl György pszichiáter előadása az alvással kapcsolatos tényeket, tévhiteket járta körül. Az építészhallgatók igényeihez igazított program nagy sikert aratott, amit résztvevők és az előadást követő kérdések száma is bizonyított

 A Bureaux előadássorozat második előadás a Green House-ról szólt. Ez alkalommal Dr. Verók Krisztián az irodaépítészet egy másik oldaláról beszélt, a kivitelezésről. Az előadás során többek között beszélgettünk a LEED, Breeam és egyéb környezettudatos minősítésekről és annak követelményeiről. A Green House LEED platina minősítést ért el. Az előadás folyamán betekintést kaptunk, hogy számszerint mit jelent egy LEED minősítésű irodahát kivitelezése és üzemeltetése.

Mezős Tamás, ezúttal nem történeti-történelmi áttekintés nyújtott színházakról, hanem a közelmúltban épült színház- és előadóterekről tartott kétalkalmas előadást. Számos tanulságos példán keresztül szemléltette a kortárs előadótér-tervezési vezérelveket, módszereket. Saját tapasztalatain keresztül bemutatva az előadásokon látott helyek atmoszféráját, hangulatát. Érdekes előadás volt a téma iránt érdeklődőknek, és nagy segítség a komplex-1 tantárgy hallgatóinak.

A Bureaux előadássorozat részeként első alkalommal Prof. Dr. Kertész András Tibor DLA, a Haller Gardens irodaház tervezője beszélt nekünk az épület tervezés során fellépő nehézségekről, kihívásokról és a leszűrt tapasztalatokról. Az előadáson megtanultuk, hogyan lehet a természetet kertek formájában a belvárosi épület részévé tenni, így tereket biztosítva az emberek kikacsolódására. Továbbá bepillantás nyerhettünk az irodaépületek tervezésének rejtelmeibe is.

Az Építész Klub jelentős részét idén szakirányválasztás előtt álló harmadévesek teszik ki. Tele vannak ambícióval, érdeklődésük sokszínű. Hiánypótlásként szerveztünk egy olyan estét ahol az összes érintett hallgató átfogóbb képet kapohatottt a tanszékek Tanszéki Terves, Kis és Nagykomplexes programjairól. Negyedévet végzett hallgatók muttaták be terveiket illetve beszéltek a tanszéken szerzett tapasztalataikról és az oktatókról. Látahattunk mind műszaki, mind tervező szakirányos hallgatók terveit is.

Mivel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a BME Campusára költözött, a Z épületbe. Eddig nem igen volt kapcsolatunk az Építészeti Intézetükkel, a költözést kihasználva együttműködést szerettünk volna kezdeményezni, a félév során ez két előadás formájában valósult meg. Az első rendezvény helyszíne a MOME A épülete volt, az Építész Klub felkérésére Gurdon Balázs és Szabó Gyöngyvér tartott színvonalas előadást a szocialista városközpontok rehabilitációjáról. A közös program alkalmat adott az Építész Klub bemutatkozására is. Ezt a félév második felében a MOME Építészeti Intézet előadása követte a BME K épületében.

Májusban Szalai András Tanár Úr, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék oktatója az Építész Klub meghívására a Klub Műtermében is megtartotta nagy sikerű „Kis magyar snassz és neociki” című előadását, ami a mindennapjainkban megjelenő szükségleti építészetet és giccset mutatta be, kommentálta - A témák meglepőek és szórakoztatóak voltak - a Mókus bisztrótól az óbudai rehabilitációs projektig, a Nemzeti Színháztól a Lehel téri piacig a magyar környezetkultúra vadhajtásainak szinte minden fontosabb példája terítékre került. Az előadás egy másfél órás teltházas kacagássá vált, utána pedig fröccsözéssel kísért rövid beszélgetés zárta a délutánt.

Do you speak BIM? Ezzel a kérdéssel indítottuk útjára az épületinformációs modellezés változatos területeit körüljáró előadás-sorozatunkat. Az európai és hazai szabályozási háttér ismertetésével kezdődő, az általános workflow leírásával folytatódó előadást egy esettanulmány követett: a KÖZTI Zrt. számolt be az első hazai, BIM alapon megtervezett állami beruházásának tanulságairól: megtudhattuk többek között, hogy hatékonyabb volt-e az adatbázis-alapú anyagkimutatás, mint a hagyományos úton, kézzel történő kigyűjtés a Puskás Ferenc stadion tervezése esetén. A harmadik előadás ArchiCAD-specifikus témába, a GDL programozás rejtelmeibe vezette be a hallgatókat. Manapság az építészkarok jelentős része nagy energiát fektet a parametrikus modellezés felhasználásának kutatásába, ezt az igen fontos vonalat vettük fel mi is a félév utolsó alkalmán.

Az előadás öt volt szocialista város (Ajka, Dunaújváros, Tatabánya, Salgótrján és Oroszlány) köztérfelújítását vizsgálja építész és tájépítész perspektívából. Gurdon Balázs és Szabó Gyöngyvér a ‚Facing postwar heritage’ című, Urbanisztika tanszék által szervezett nemzetközi konferencián beszélt először az általuk vizsgált településekről. A konferencián 15 percben összefoglalt témát mi egy két óra hosszú, interaktív beszélgetésben fejtettük ki velük.

Az Építész Klub számára kiemelten fontosak a következő fogalmak: önművelés, kitekintés, szakmai perifériák. Egyes specifikusabb tervezésnél nagy szerepet kapnak az ún. technológusok, akik egy adott funkciócsoport gépészeti-sterilitási-szerkezeti tartalmáról tájékoztatják az építészt.

A rendezvény során 6 különböző területtel foglalkozó szakember ismertette munkáját és az abban rejlő kihívásokat. Az előadássorozatot Bordás Péter építész indította az általa tervezett borászatokkal, többek közt az Etyeki Kúria borházzal. Alabárdos Zsuzsanna az akusztikáról, Barna János a színház-technológiáról, dr. Kálmán Peregrin atya a zarándoképítészetről mesélt nekünk. Hajnal Zsoltot közlekedéstechnológiáról, Csordás Szilvesztert pedig a kórház-technológiáról kérdeztük.

Az előadás végén a hallgatók zsíros kenyér és forralt bor mellett beszélgethettek tovább a szakemberekkel.

November negyedikén az Ipartanszék és az Építész Klub közös meghívására Gunter Henn, a Henn Architekten feje, Magyarországra látogatott, és előadást tartott a Műegyetem Építészkarán. Prezentációján keresztül betekintést nyerhettünk az egyik legnagyobb és legsikeresebb európai iroda tervezési gyakorlatába. Hasznos ismereteket szerezhettünk Henn ipari épületeinek, irodaházainak megoldásairól is, melyek között nem kisebb létesítmények szerepelnek, mint a müncheni Osram és BMW irodaház, a wolfsburgi Autostadt, vagy épp a Porsche pavilon.

A bemutatott újszerű építészeti megoldások, az építészet és a technológia szorosan kezelt kapcsolata, illetve Gunter Henn fejlődésbe vetett hite előképesztően inspirálóvá tette az előadást.